Szóval... most csak... hogy... minden... szóval... az apróságok... a mindenek...igen... Szóval... csak egy apróság... egy kettő perc... ami jó volt... boldog volt... szóval... van az a fiú... a jégkrémes srác... remélem, Lilla, emlékezni fogsz rá mindig... most valahogy nem tudnám elképzelni, hogy nem... írnék most róla szavakat, csak vázlatosan,hogy tudd... de hátha magára ismer... bár már eleht, hogy a jégkrémről is... meg nem is jár itt lehet,de egyszer talán...vagy nem...aki látta, hogy rúgtál gólt a Pistinek... aki Lilla? Igen? Lilla?? Igen??? Lilla,ugye?? Igen... Tudom a nevét,tudom a nevét,tudom a nevét......én is a tiedet... meg...azt hittem elestél...már majdnem utánnad mentem...és jó 3.nak lenni?...a halakat????...elmondod, mit akartál fenn mondani?? -... -Szívesen... hm... szóval... na... hát igen... és a legkedvesebb... a jégkrém-eset...Azt hittem, elszórtam. Azt hittem, azt is el tudtam szórni, amit nem lehet...amiben nincsen mit...de enkem mégis sikerült... persze, még mindig nem biztos,hogy nem... hogy nem szúrtam el... nem biztos... csak hírből... másodkézből... ami nekem nem szokott elég lenni...szóval... még mindig csak reménykedem,hogy nem mondtam rosszat.. mert valljuk be,kicsit becsiccsentve voltam...és meg akartam neki köszönni azt a bizonyos első hetet... és mást mondtam,mert azt hittem, jobb lesz,ha azt mondom,mint a köszönést...persze, százszor rosszabb volt... de majd kiderül... de nagyon boldog lennék,ha jönne... de lehet, hogy csak mondja... augusztusban kiderül... szóval... az a bizonyos eset...
"Hoztam neked valamit...de csak most adom oda... már oda akartam adni délután, de játszottál... és hát számítógépezés közben mégsem ehet az ember... szóval... sétáltam... és eszembejutottál...és gondoltam, veszek neked is egyet..." ...és akkor kaptam egy jégkrémet...a kedvencem... de ő nem tudta, hogy az a kedvencem... és zavarba jöttem..eléggé... "Oooo...." és nem jutott eszembe, hogy megmondjam, hogy az a kedvencem...egyszerűen jó volt... sok olyat ettem... azt a fajtát... de azt hiszem, az volt a legfinomabb jégkrém, amit valaha is ettem...egyszerűen jó... ő... a pillanat... nem tudom, tudnék-e én ilyet...ilyet okozni másnak... mint ő nekem...és lehet,h ő még sokaknak is...nem tudom... de nekem az a mai napig egyik legszebb pillanat... "Köszönöm, ... " "Szívesen." ...és iylen egyszerű. És egy jégkrém. Ami a legfinomabb. És Tőle. Ilyen egyszerű. És ilyen egyszerűen jó. És ettől egyszerűen... gyönyörű...
